Bodzaszörp (1. rész)

A fenntartható táplálkozásnak elhagyhatatlan része, amikor a tavaszi és nyári napfény ízeit és energiáját szűkösebb időkre raktározzuk. Ha ezt az életmódot ténylegesen meg akarjuk ismerni, akkor ezzel kapcsolatban is legalább átfogó tudást kell szereznünk. Elsőként egy viszonylag egyszerű és - ahogy az ilyen esetekben lenni szokott - viszonylag kisebb súlyú házi "konzervvel" foglalkoztunk idén, mégpedig a bodzaszörppel.

Egyszerűsége elsősorban abból fakad, hogy a nyersanyagokat nem kell fáradságos munkával saját magunknak előállítani. A cukor, a fűszerek, valamint a kávéskanálnyi tartósítószer beszerzésében hagyatkozunk a külső társadalomra, de messze nem oly mértékben, hogy az összemérhető lenne egy kész termék megvásárlásával. Ami azt illeti, a teljes önellátás minden egyes család esetében aligha érhető el, de nem is szükséges. Pont az ilyen jellegű - hosszan és tömegesen tárolható - árucikkek esetén az együttműködés jószerével elkerülhetetlen. A hozzávalókból hátramaradó bodzavirágok ellenben a vadon növő bokrokról szabadon leszedhetőek, az ember ősi gyűjtögető ösztönét ilyenkor mintha hájjal kenegetnék.

Közvetlenül a kerítésünk alól ki is sarjadt néhány tő bodza. A képen látható idill annyiban csalóka, hogy a virágok környékét megszálló tetvek nem látszanak rajta. Ezek ugyebár a szörpbe nem igazán hiányoznak... Mivel a szükséges 20-25 egészséges virágtányért innen így nem tudtam összeszedni, sétáltam egyet a legközelebbi vad környezetben levő bokorhoz, ahol tetveket egyáltalán nem találtam. Ehhez lehet némi köze a bodzát körülnövő mellmagasságú csalánhoz, talán nem véletlenül ajánlják sokan a csalánlevet tetvek ellen...

Ezután következtek a konyhai műveletek. Elsőként egy nagy fazékban felforraltunk 5 liter vizet 3,5 kg cukorral. Második lépésben karamellizáltunk fél kg cukrot egy serpenyőben, majd felöntöttük egy liter vízzel. Ez a folyamat jóval látványosabb, mert a hideg víz érkezésekor a karamell kikristályosodik, ezért csináltam is néhány képet. Ezt követően a két edény tartalmát összeöntjük és felforraljuk.

Ha ez megvolt, a lének ki kell hűlnie, esetünkben ez annyit jelentett, hogy aludtunk egyet a dologra. Reggel aztán összeállt a teljes mű, az említett virágokat, 5 db citromot, 10 dkg citromsavat, valamint egy kávéskanál tartósítószert (nátrium-benzoát) beletettük a lébe. Innentől kezdve 4-5 nap áztatás jön, mielőtt palackoznánk. Nem kizárt, hogy közben még egy adag sorra kerül.