Tea kicsit másképp

A hosszú téli hónapokkal ellentétben - amikor alig tudtam valamit közzétenni - mostanában egyre inkább az okoz nehézségeket, hogy túl sok ideillő párhuzamos folyamat zajlik körülöttem, amelyeket lassan már magam sem tudok igazán követni... A szabadtéri munkák beindulása természetesen összekapcsolódó tevékenységek egész sorát vonja maga után a szerszámok átvizsgálásától a különféle hiányzó cuccok megkereséséig, nem is beszélve a konkrét feladatokról. Nem állítom, hogy minden apróságról be fogok számolni itt - ez ostobaság is lenne -, de azért lassacskán több minden szóba fog kerülni.

A fenntartható gazdálkodás egyik sarokköve a talaj termőképességének megőrzése, erre a célra pedig a komposzt egyszerű, és egyben zseniális technológiáját is sikerrel alkalmazhatjuk. A szerves anyagok bomlásának általunk manipulált és gyorsított folyamata remekül illeszkedik a kert műveléséhez és háztartás egyéb hulladékainak felhasználásához.

Ezúttal egy számunkra új változatot próbálunk ki, a komposzt teát. Mivel a kupacot igen régen forgattam meg, viszonylag mélyre kellett ásni azért a néhány maréknyi anyagért, amit a képeken láthatunk (két kis vödröt egyharmadig töltöttem vele). A felöntéséhez összegyűjtött esővizet használtunk, ez ugye egyébként is bőven hullott ránk mostanában. Elvileg néhány nap kevergetés után megfelelő hígítással felhasználható lesz az oldat. Jelenleg - két nap után - viszonylag homogén, tényleg teaszerű jellege van, csak kevés lerakódás maradt a vödör alján. Nem igazán tudom, hogy mit várjak ettől a trágyázási módszertől, nehéz is lesz eredményt hirdetni. Bizonyos mértékig a kertész tapasztalatán, megérzésein és szubjektív megítélésén is múlik, hogy milyen módszereket használ. Az mindenesetre mindig izgalmas, ha új dolgok kerülnek napirendre.